Mozi

Magyar nyelven, felirat nélkül A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Magyar nyelven, felirat nélkül A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Az Exhibition on Screen sorozat 3. évadának sikerfilmje, A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig után most ismét egy olyan filmet láthat a közönség, amelynek témája a kert.

Az animációs filmek mindig is nagyon erősen kötődtek a paródia műfajához. Nepp József Hófehérke-parafrázisa nemcsak az addigra kultikussá vált Disney-mesének tart görbe tükröt, hanem észrevétlenül belecsempészi a legendába a hamisítatlan kelet-európai ízt is.

Jókai Mór életműve legalább annyira él velünk irodalmi hagyományként, mint jobb és rosszabb adaptációk egész soraként. Ezek közül is a Szaffi állja legjobban az idők próbáját, amelynek az alapját az 1885-ös A cigánybáró adja.

Mindenki maga dönti el, hogy mennyire kíván elmerülni Ruben Brandt rejtélyes világában. Van, amikor egyszerűen nem vágyunk többre, mint egy klasszikus, fordulatokkal teli krimire. Máskor pedig szeretjük megkapargatni a felszínt, és benézni a színfalak mögé: talán ezzel a fajta figyelemmel nyílik csak meg igazán a film.

Animációs költségvetéshez mérve szinte fillérekből készült el, nyelvezete olyan nyers, hogy még ma is kérdés, miként tudott egyáltalán a mozikba kerülni, sikere pedig semennyit sem halványult két évtized alatt.

Ha valaki kételkedne az amerikai álom létezésében, csak fussa át gyorsan Csupó Gábor életútját. A hetvenes években előbb rövid ideig a Pannónia Filmstúdióban dolgozott – többek között a Mézga család-sorozaton – majd egy bátor húzással az amerikai Hanna–Barberánál találta magát fázisrajzolóként.

Mi újat lehet még elmondani a magyar drámairodalom legtöbbet feldolgozott darabjáról? A jelek szerint nagyon is sokat, ugyanis Jankovics Marcell közel három évtizeden át dolgozott a mű animációs adaptációján, amelyben az aprólékos alkotói vízió éppúgy szerepet játszott, mint a rendszerváltás utáni magyar filmipar korlátozott lehetőségei.

Ha visszafelé nézzük Gauder Áron életművét, könnyen kapcsolatot találunk a két végpont, a Kojot négy lelke és a Nyócker között. Mindkettőben ott vannak az ősi rítusok, az időben lehet ide-oda utazni, a zárt közösség mindennapjait pedig végzetes külső veszély fenyegeti.

Még az animációs filmek műfajában is ritka pillanat az, amikor egy hazai produkció nem a legendákkal teli múlt megidézésén dolgozik, még csak nem is a jelen visszásságairól ad kórképet, hanem a jövőt festi le.

Egy irgalmatlan erejű fiú, akinek meg kell tanulnia használnia különleges képességeit, feloldhatatlan világnézeti konfliktusban áll bátyjával, és eközben mindig az elesettek, a jók pártján áll. Ismerős? Akár egy 21. századi szuperhősfilm kivonatát is olvashatnánk, és nem is állnánk olyan messze az igazságtól.