Mozi

2024-ben a Budapest 150 programsorozathoz kapcsolódva válogattuk a filmeket. Mindenkit szeretettel várunk, aki kíváncsi és szeretne mindig valami újat és újat tanulni, a múltat, a jelent és a jövőt egységben, teljes szépségében látni.

Út a díjesőig
(magyarul beszélő spanyol vígjáték 114 perc, 2021)

Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.

Magyar nyelven, felirat nélkül

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Tibor azóta szerelmes Alízba, mióta a nő előszőr bevitte a ruháit a tisztítóba. Kedd volt, esett az eső. Vizes haja rátapadt a homlokára. A férfi legszívesebben sosem mosná ki Alíz ruháit, mert azoknak orgona illata van. Melodráma három képben.

A Grincs

amerikai családi animációs film, komédia, 90 perc, 2018

Elskling
norvég filmdráma, 101 perc, 2024
norvég nyelven, magyar felirattal

Az animációs filmek mindig is nagyon erősen kötődtek a paródia műfajához. Nepp József Hófehérke-parafrázisa nemcsak az addigra kultikussá vált Disney-mesének tart görbe tükröt, hanem észrevétlenül belecsempészi a legendába a hamisítatlan kelet-európai ízt is.

Jókai Mór életműve legalább annyira él velünk irodalmi hagyományként, mint jobb és rosszabb adaptációk egész soraként. Ezek közül is a Szaffi állja legjobban az idők próbáját, amelynek az alapját az 1885-ös A cigánybáró adja.

Leonardo da Vinci a világ legismertebb művésze. E film fókuszában, amely halálának 500. évfordulója alkalmából készült, páratlan festményei és rajzai állnak.

Bemutatni aligha kell bárkinek, újranézni viszont annál inkább érdemes. Nemcsak a részletgazdag animált világban megbúvó újabb és újabb poénok egész sora miatt, hanem mert amit nézünk, az tényleg remekmű.

Szeretnénk benneteket meghívni a 2025. február 15-én, szombaton megrendezésre kerülő 3 vetítéses animációs film rendezvényünkre. Találkozhatsz kedvenc videósaiddal is, ott lesz: ZsDav, DoggyAndi, Jánosik Gergő és Aida Vagyok.

Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.

Gustav Klimt Csókja a világ egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált festménye. Talán ez a legnépszerűbb poszter a diákkollégiumok falán Pekingtől Bostonig.

Animációs költségvetéshez mérve szinte fillérekből készült el, nyelvezete olyan nyers, hogy még ma is kérdés, miként tudott egyáltalán a mozikba kerülni, sikere pedig semennyit sem halványult két évtized alatt.

A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.

Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.

Ha valaki kételkedne az amerikai álom létezésében, csak fussa át gyorsan Csupó Gábor életútját. A hetvenes években előbb rövid ideig a Pannónia Filmstúdióban dolgozott – többek között a Mézga család-sorozaton – majd egy bátor húzással az amerikai Hanna–Barberánál találta magát fázisrajzolóként.

Mi újat lehet még elmondani a magyar drámairodalom legtöbbet feldolgozott darabjáról? A jelek szerint nagyon is sokat, ugyanis Jankovics Marcell közel három évtizeden át dolgozott a mű animációs adaptációján, amelyben az aprólékos alkotói vízió éppúgy szerepet játszott, mint a rendszerváltás utáni magyar filmipar korlátozott lehetőségei.

Mindenki maga dönti el, hogy mennyire kíván elmerülni Ruben Brandt rejtélyes világában. Van, amikor egyszerűen nem vágyunk többre, mint egy klasszikus, fordulatokkal teli krimire. Máskor pedig szeretjük megkapargatni a felszínt, és benézni a színfalak mögé: talán ezzel a fajta figyelemmel nyílik csak meg igazán a film.

Egy irgalmatlan erejű fiú, akinek meg kell tanulnia használnia különleges képességeit, feloldhatatlan világnézeti konfliktusban áll bátyjával, és eközben mindig az elesettek, a jók pártján áll. Ismerős? Akár egy 21. századi szuperhősfilm kivonatát is olvashatnánk, és nem is állnánk olyan messze az igazságtól.

Még az animációs filmek műfajában is ritka pillanat az, amikor egy hazai produkció nem a legendákkal teli múlt megidézésén dolgozik, még csak nem is a jelen visszásságairól ad kórképet, hanem a jövőt festi le.

El tudjuk még képzelni, hogy milyen volt az, amikor nem lehetett utazni? Fiatalabb nézők számára talán felfoghatatlan. Na és az, hogy lehet utazni, de nincs rá pénz? Az már annál ismerősebb!