Színház

- vidám bábelőadás, mely végén a Mikulás is megérkezik hozzánk -

Dumaszínház est

"...lehet, hogy szexelnénk is, miközben a híreket nézem"

Dumaszínház est

A Charles Dickens Karácsonyi ének című klasszikus kisregényébõl írt magyar zenés mű a legtöbbet játszott musicalek egyike. Főhőse a lelkileg sivár, idősödő milliomos, Ebenezer Scrooge uzsorás, akit még karácsonykor is csak anyagi ügyei foglalkoztatják. Pénzt azonban nem adományoz a szegényeknek, mert úgy gondolja, a gyengének pusztulni kell.

Pásztor Ádám önálló estje

Misztériumjátékunkban archaikus népi imádságaink, szenténekeink, és legendáink idézik meg az Istenszülő Szűzanya alakját. Előadásunkban a népi éneklés, mesemondás, bábmozgatás, és élő hangszeres zenélés együttes jelenléte alakítja az eseményeket, úgy, hogy a szentséges történetben a humor is fel-felfénylik - hiszen a néplélekben e kettő elválaszthatatlan egymástól.
Játékunkat hetven percben tizenkét éven felülieknek, s felnőtteknek ajánljuk.

Vörösmarty Csongor és Tündéje óta a legszebb tündérmese. Bölömbér kerál, Mar-Szúr herceg, Bogyó, Csibecsőr, Töndér negéd és Vaknadály – ők segítik vagy akadályozzák, hogy két fiatal, Lenszirom és Leander egymásra találjon. A legkisebbeknek szól ez a mese, amelyben sok-sok kaland, ármány, titok, varázslat és erőpróba után végül minden jóra fordul…

Dumaszínház est

Dumaszínház est

A Magyar Holokauszt 80. emlékévének tiszteletére a Közép- és Kelet-európai Történelem ésTársadalom Kutatásáért Alapítvány felkérésére, a Fesztivál Akadémia Budapest és a Kertész Imre Intézet együttműködésében egy összművészeti produkció jött létre Kaddis – Az Emlékezők Imája címmel.

Dumaszínház est

TE RONGYOS ÉLET… Új OPERETT bemutató! A zeneszerző KÁLMÁN IMRE sorsa maga is operettbe illő. A darabban egy önzetlen rajongó, egy gátlásos zseni, és egy jó szerepért mindenre elszánt fiatal
színésznő történetén keresztül láthatunk bele a zeneszerző életébe, valamint a színház kulisszatitkaiba, ebbe a szövevényes, szenvedélyes, édes-keserű, bohókás, és izgalmas világba.

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Ez egy tökéletes egész estés családi színdarab, melyben a zene, a humor és az izgalmas látvány öleli körbe a jól ismert klasszikust. Egy szívet melengető, humoros mese gyermekeknek és felnőtteknek, a csodáról. Mikor máskor, ha nem karácsonykor?

Gulácsi Tamás, Horváth Viktor, Tar Dániel, a Móricz Zsigmond Színház népszerű színművészei, a 3 TENOR végre a Nagyszínpadon is bemutatkoznak! Népszerű karácsonyi dalok, ismert slágerek, musicalek csendülnek fel december 13-án, pénteken 19 órától egy különleges, ünnepi koncerten!

TE RONGYOS ÉLET… Új OPERETT bemutató! A zeneszerző KÁLMÁN IMRE sorsa maga is operettbe illő. A darabban egy önzetlen rajongó, egy gátlásos zseni, és egy jó szerepért mindenre elszánt fiatal
színésznő történetén keresztül láthatunk bele a zeneszerző életébe, valamint a színház kulisszatitkaiba, ebbe a szövevényes, szenvedélyes, édes-keserű, bohókás, és izgalmas világba.

A Fiúk különös tükröt tart elénk, amelyben látjuk a „Macsót”, a „Nárciszt” és a „Herkulest” is, így közelről tanulmányozhatjuk a férfilét alaptípusait. Frenák váltakozva jeleníti meg a sovén gyűlöletet, az ostoba követelőzést, a figurák közt fennálló, törékeny erőegyensúlyt a színpadon.

Amikor az elmaradott Glogovára új plébános, Bélyi uram érkezik, különös csoda történik. A viharban Szent Péter egy piros esernyőt borít Bélyi uram kishúgára, Veronkára. Ezzel megindul Glogova felvirágzása. Megújul a paplak. Veronkához francia nevelőnőt szerződtetnek. Özvegy Münz Jónásné személyében pedig a városkában fellendül a kereskedelem is..

A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!

Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet alakító Molière a színpadon rosszul lesz, és még aznap meghal.

musical két részben

Rádiós, a fiatal tudós a számítógépe tökéletesítésén dolgozik a padláson. Ide érkezik meg négy bolyongó szellem – Kölyök, Meglökő, Herceg és Lámpás – az igazi hősök, akiket kihagytak a mesékből. Itt szeretnének találkozni a Révésszel, aki elviszi őket egy távoli csillagra, az „örökre szépek” bolygójára, ahol végre otthonra lelhetnek..

Előadásunk hihetetlen kalandra, nagyszerű felüdülésre invitálja a nézőt: elkalauzolja a munkahelyére, egy ablaktalan irodába. Az ízléstelen nyakkendők, a görbe hátak és lapos seggek, a kornyadozó páfrányok, átláthatatlan excel táblázatok, az agyzsibbasztó kollégák és a mindent felőrlő hiábavalóság birodalmába. Az előadás a DEKK projekt része.

Pösze egér, Dani kacsa és Berci béka a közönséggel együtt keresik a választ minden ember- és növénypalánta alapvető kérdésére: „Ki vagyok én?” A szünet nélküli, interaktív játékban Csukás István fantáziát megmozgató szövegét, valamint Darvas Ferenc kitűnő zenéjét szólaltatják meg a színészek.

"Néhány kör séta, emlékek és egy óra az életedből.
Most azt kérdezed, hogy egy óra az életemből? Az enyémből? Igen! A Tiédből is. Meg akik még ülnek veled egy körben. Ez a farm. A kút. Mersz a mélyére nézni? Egy órát kérek és ha adod, megpróbálok többet visszaadni! Telik..."

16+
70 perc, szünet nélkül
Bábtechnika: bunraku

16+
120 perc, szünet nélkül
Bábtechnika: bunraku, maszk, óriásbáb

Poros nagyvárosban, háború után. Egy lány nem hallgat, nem nyugszik, nem törik meg. Egy király a városát félti, démonok gyötrik, gyöngeség. Fiatal nő, ha túlél, szülhet. A nép néma, a nép parancsszóra énekel. Fiút apa nem ért. Tiltott dolgokat látnak az őrök, gyerekük halálhírét hallgatják anyák.

4-8 éveseknek // kb. 110 perc egy szünettel.
Locspocs felnőtt, és házasodni készül. Szíve választottja az a japán sárkánylány, akivel még kölyökkorában barátkozott össze. Csakhogy egyikük szülei sem örülnek a házassági tervnek. „Tűz és víz nem egymáshoz való!” Locspocs azonban nem hagyja magát, tűzön-vízen át küzd a szerelméért.

A parádé tulajdonképpen egy olyan kortárs balett, amely a Boban Markovic Orkestar és a Székesfehérvári Balett Színház együttműködése révén jött létre. A darab zenei alapját a zenekar Mrak című albuma jelenti.

Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”... Molnár Ferenc talán legjobb színdarabja számtalan értelmezésben került már bemutatásra.