A legjobban megírt magyar dráma. A Bánk bán legújabb színpadi adaptációját (két prózai is több operarendezés után) Vidnyánszky Attila állítja színpadra, amiben a főszereplők fiatal színészek, akik a Nemzetiben értek be szerepeikre. A teátrum vezetőjének határozott törekvése, hogy a három legfontosabb magyar klasszikus mű, Az ember tragédiája, a Bánk bán és a Csongor és Tünde folyamatosan műsoron legyen.
Bánk bán
Szerelem, házasság, féltékenység, hazaszeretet, politika – egy izgalmas klasszikus
– A Bánk bán zseniális alkotás. Katona József tudta, értette, érezte, hogy mi a színpadi hatás. Ahogyan Shakespeare, Katona sem csak filozofál. Ma is érvényes, magával ragadó, átélhető, végsőkig feszített konfliktusokból építi fel a drámát. Nagyon személyessé, zsigerből játszhatóvá tette a figurákat, akik a nézőből együttérzést, megvetést, szeretetet váltanak ki, akiknek a sorsával azonosulni tudnak, vagy éppen utasítják – fogalmaz Vidnyánszky Attila rendező.
Egy mű attól válik klasszikussá, azért nem hull ki az idő rostáján, mert minden korban élő és eleven alapanyagként alkalmas arra, hogy színre vivői az őket aktuálisan érintő nagy kérdéseket, dilemmákat vegyék górcső alá. A Bánk bán ilyen. Ám Katona mindezt nem didaktikusan teszi. A szerelem, a csábítás, a házasság, a féltékenység, a hazaszeretet, a hatalom, a politika megannyi szálából sző megrendítő történetet úgy, hogy Bánk bán életigazságának a drámáját és katarzisát állítja a középpontba.
– Amikor 2002-ben először rendeztem meg a Bánk bánt, az az érzet munkált bennem, hogy a világ változóban van. 2017-ben, amikor legutóbb színre állítottam, a képlet már így szólt: a világ gyökeresen és visszavonhatatlanul megváltozott. 2023-ra újra felerősödött bennem a bizonytalanság érzése. Politikai, környezeti, gazdasági válságok követik egymást, világnézetek és hadseregek csapnak össze. Szorongás, félelem van bennünk. A jövőnk, a gyerekeink sorsa iránti aggodalom uralja a szívünket – mondja a rendező.
Többek között ezért döntöttem úgy, hogy a magyar színházi hagyománytól eltérően a Bánk bán főszerepeit ezúttal nem érett színészek alakítják, hanem a fiatalabb korosztály képviselői. Számukra a jelen alakulásának tétje mindennél fontosabb – még van bennük naivitás, lendület és hit, és még előtte állnak egy sor harcnak és kudarcnak, amely majd megkeményíti őket. Ők a legerősebbek és a legkiszolgáltatottabbak – magyarázza Vidnyánszky Attila, aki szerint nekünk, magyaroknak pedig megint újra kell gondolnunk ebben a világban a bennünket ezer éve feszítő kérdéseinket megosztottságról, széthúzásról, gyűlöletről, amit nemzedékek nemzedékekre örökítenek. Mi is történik most a világban? Velünk? Kinek az érdekét szolgálja mindez? Hogyan viszonyulhatnak az utánunk jövők, a fiatalok elődeik újra és újra teremtődő konfliktusaihoz?
Bánk bán BERETTYÁN SÁNDOR
Gertrudis, királyné ÁCS ESZTER / SZILÁGYI ÁGOTA
Melinda BARTA ÁGNES
Ottó HERCZEGH PÉTER
Biberach, egy lézengő ritter SZABÓ SEBESTYÉN LÁSZLÓ
Bendeleiben Izidora, türingiai leány: MARTOS HANGA
II. Endre, a magyarok királya BERETTYÁN NÁNDOR
Tiborc, paraszt KRISTÁN ATTILA
Petur MÉSZÁROS MARTIN
Mikhál RUBOLD ÖDÖN
Simon TÓTH LÁSZÓ
Myska MADÁCSI ISTVÁN
Meráni urak BORDÁS ROLAND
HORVÁTH MÁRK
/ WETTSTEIN MÁRK e.h.
Királyi gyerekek nevelője NAGY MARI, VARGA JÓZSEF, VIDA GÁBOR
Magyar urak GÉMESI ZOLTÁN, HAJDU ÁDÁM,
HORNYÁK ISTVÁN. LATABÁR ÖCSI,
PALYOV ATTILA, VARGA PÉTER,
TABA CSABA
Meráni hölgyek SIKLÓSY NOÉMI, IMELY DORKA
Szövőnők BALOGH EDINA, KISS IZABELLA,
KOSINA MÓNIKA
Bánk bán kisfia HEGEDÜS DONÁT DORIÁN
Gertrudis gyermekei BOGNÁR HELÉNA,
KALMÁR GERGŐ,
MENYHÁRT BOGLÁRKA,
SZENTKERESZTY CSONGOR
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Súgó: Kónya Gabi Ügyelő: Dobos Gábor, Csasztvan András
Rendezőasszisztens: Herpai Rita
Rendező: VIDNYÁNSZKY ATTILA
A bemutató tervezett időpontja: 2023. szeptember 3.
Tizenkét embernek kell döntenie egy ember sorsáról: bűnös vagy nem bűnös. De hogyan hozhat egyhangú döntést, hogyan találhatja meg a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
