10
Csongor és Tünde
Hol a boldogság? Vörösmarty költői válasza erre a kérdésre: a rideg, szomorú, gyászos éjben „ébren maga van csak az egy szerelem.”
Jegyvásárlás
Aktuális előadások
Vörösmarty Mihály:
CSONGOR ÉS TÜNDE
Két részben
Az előadás időtartama kb. 2 óra 30 perc, egy szünettel.
Vörösmarty harmincéves korában írta a Csongor és Tündét, a legzeneibb hangzású magyar színjátékot. Életében nem láthatta színpadon, 1879-ben Paulay Ede rendezte meg először a Nemzeti Színházban. Pedig Vörösmarty ezt a művét első pillanattól színpadra szánta, a sajátos jegyekkel rendelkező magyar drámairodalom megteremtésének igényével. A 20. század elején Schöpflin Aladár 1907-es írása, A két Vörösmarty, majd Babits Mihály kettős tanulmánya (Az ifjú Vörösmarty, A férfi Vörösmarty) irányítja a mű olyan értékeire a figyelmet, amelyekkel a 19. századi kritika nem tudott megbarátkozni. „Ezen a ponton – mikor íme életkérdésévé vált – teszi fel magának a fiatal Vörösmarty az életfilozófia örök nagy kérdését; hol van a boldogság, melyben az ember kielégülhet? Erre a kérdésre oly könyvvel felel, mely kétségkívül a magyar irodalom főművei közé tartozik, s mely a világirodalom legnagyobb filozófiai költeményei közt is méltán foglalna helyet: a Csongor és Tündével” – írja esszéjében, A férfi Vörösmartyban (1911) Babits Mihály.
Vörösmarty költői alkatának eredendően drámai a karaktere: a fékezhetetlen őserő és a romboló ösztönt uralni képes művészi tudatosság feszültsége, a tökély lázálma és a formaképzés fegyelme. „Nála a romantika nem a szertelenségek hajszolását jelenti, hanem az Ázsiából szakadt magyar fajtának önmagára ébredését, az európai és idegen kultúrák által tudat alá temetett színpompás fantáziának vulkanikus, sőt merném mondani tragikus végű kitörését” – írja Németh Antal, aki a Nemzeti Színház igazgatójaként 1935 és 1944 között háromszor is megrendezte a Csongor és Tündét.
Drámairodalmunk egyik alapműve Vörösmarty műve a Csongor és Tünde, amely Az ember tragédiájával és Bánk bánnal alkotja a klasszikus magyar drámai triászt. Színházaink műsorán folyamatosan szereplő alkotás, az előadások stílusa korszakról-korszakra változik a mesei ábrázolástól posztmodern kompozíciókig. A Csongor és Tünde színpadra állítása próbatétel elé állítja a színházművészeket: megtalálni azt a kortárs színpadi formát, amely méltóképpen és szenvedélyesen közvetíti ezt az ősi mitológiákból szőtt többdimenziós tündérmesét a boldogságkeresésről.
Csongor: Mészáros Martin
Tünde: Ács Eszter / Battai Lili Lujza e.h.
Mirigy: Nagy Mari
Ilma: Szűcs Nelli
Balga: Szarvas József
Kalmár: Ivaskovics Viktor m.v.
Fejedelem: Rubold Ödön
Tudós: Berettyán Nándor
Kurrah: Szabó Sebestyén László m.v.
Berreh: Rácz József
Duzzog: Bakos-Kiss Gábor m.v.
Ledér: Tóth Auguszta
Dimitri:Kovács S. József
Tündérek, Nemtők: az Újbudai Babszem Táncegyüttes növendékei:
Az Éj monológját archív hangfelvételről Lukács Margittól halljuk.
Díszlet, jelmez: Nagy Viktória
Dramaturg: Kulcsár Edit
Ügyelő: Géczy István Lencsés István
Súgó: Gróf Kati
Rendezőasszisztens: Kernács Péter
Rendező: Vidnyánszky Attila
Bemutató időpontja: 2016. március 11.
Ajánló
A Maestro az az improvizációs színházi előadás, amiben az est során a rendező azon dolgozik, hogy a színészek minél nagyobb…
Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a…
„Egy mindenkiért – mindenki egyért!” - ki ne ismerné Athos, Porthos, Aramis és az ifjú D’Artagnan történetét? A muskétások kalandjai…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!