hu

English

Magyar

Slovenčina

Polski

Dansk
Bejelentkezés
0

0 tétel a kosárban

becsült lejárati idő:
00:00

Összesen: 0 Ft

tovább a kosárba

jegy.hu

Kezdőoldal
Koncert, zene
Klasszikus zene
Stephanus bérlet 24/25 IV/3.hangverseny

Program

Stephanus bérlet 24/25 IV/3.hangverseny

Szent István Filharmonikusok, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Metamorfózisok

Aktuális előadások

2025. Febr 8. szombat, 18:00

Jegyvásárlás

Leírás
Alkotók, színészek
Képek, videók

Oliver Messiaen: Et exspecto resurrectionem mortuorum
Szentpáli Roland: 3 tánc
Liszt Ferenc: Mazeppa

Közreműködik:
Szaller István (szaxofon)
Szentpáli Roland (tuba)
Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium Fúvószenekara (Művészeti vezető: Makovecz Pál)

Vezényel: Makovecz Pál

Lisztet és Messiaent közel száz év választja el egymástól, amely időben a zene is robbanásszerű esztétikai és funkciós változáson ment át. A két zeneszerző közötti párhuzam mégsem ördögtől való: az ártatlan egyszerűség és szenvedélyes fantázia hatja át mindkét mélyen vallásos művész életművét, akik értő figyelmükkel kísérték tanítványaikat, az új zene nemzedékeit. Lisztet már az 1820-as években foglalkoztatta a Byron epikus költeménye nyomán toposszá vált hős Mazeppa alakja, de csak 1851-ben készült el a programjában Victor Hugo versét idéző szimfonikus költeménye. Páratlan hangszerelése szinte megfesti a jelenetet. A rettenetes ostorcsapás-motívum után a lóhoz kötözött megkínzott hős fékevesztett lovaglását a vonósok mind gyorsabb futamai jelenítik meg. A téma variációiban hol a hős sóhajait, hol károgó madárhangokat hallunk, végül megszólalnak a dobok: a vágtatásban kifulladt ló földre rogy. A felharsanó fanfárok már a kozákok érkezését, a hős megmenekülését jelzik. Messiaen művének dramaturgiája hasonlóan épül fel, de már eltérő zenei eszközöket használ: a mélységből Istenhez kiáltó fohászától vezet egészen a megváltás misztikumáig. A két világháborúban elhunyt áldozatoknak emléket állító mű hagyományosan egyházi hangszerekre, fúvósokra és ütősökre készült 1964-ben, és címében is szorosan kapcsolódik a valláshoz, a Credo szavait idézi „És várom a holtak föltámadását”. A két drámai hatású művet Szentpáli Roland 2007-ben komponált három tánca ellenpontozza, pezsgő, izgalmas karaktereivel.